Fejműves blog

Hanussentől a Saul fiáig: 8 magyar nevezés akik eséllyel indultak az Oscarért

2016. január 22. - AdamTaylor

 Magyarország 1965 óta minden évben nevez filmet a Legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára; ettől hosszabb töretlen nevezés-szériája csak Franciaországnak van. A franciák csak ebben a kategóriában 12-szer nyertek (ezek kívül van rendezői, színészi, dokumentumfilmes, sőt, A némafilmes óta Legjobb film-győztesük is); mi nyerni egyszer tudtunk Szabó István Mephistójával, ezen kívül még nyolcszor jelöltek magyar filmet Oscarra.

A Saul fia előtt legutóbb Szabó István Hanussenét jelölték 1988-ban – a díjat akkor a dán Hódító Pelle vitte el. A két jelölés közötti 26 évben próbálkoztunk drámával, vígjátékkal, elsőfilmmel, és rendezőlegendák alkotásaival is, siker nélkül. Lássunk most 8 filmet, akik mégis eséllyel indultak a nominációért.

nagyfuzet.jpg

 

  1. A nagy füzet (Szász János, 2013)

Az egyetlen film, ami a két jelölés közötti 26 év alatt bejutott a januári szűkített listába. 2013 piszok erős év volt az idegennyelvű filmek versenyében, nagyobb volt a verseny, és majdnem hogy jobb filmek voltak jelölve, mint a Legjobb film kategóriában. Az olasz A nagy szépség nyert, a legjobb nem Fellini rendezte Fellini-film, de jelölt volt még az utóbbi idők legmegrázóbb melodrámája, a belga Alabama és Monroe (én neki adtam volna), a dán A vadászat, és a palesztin Omar is – mind zseniális filmek. Szász János filmje talán a kambodzsai A hiányzó kép-et szoríthatta volna ki, ami viszont egyedisége miatt érhetett révbe: egy dokumentumfilm, ami többek között fényképekkel és figurákkal idézi fel az ország 75 és 79 közötti, borzalmas időszakát. Szász egyébként a kimaradók között is jó társaságba került: Wong kar-Wai, vagy a boszniai, Oscar-nyertes Danis Tanovic sem jutott be az Epizód egy vasgyűjtő életéből című filmjével.

  1. A torinói ló (Tarr Béla, 2011)

Tarr Bélában volt minden bizodalmunk 2011-ben; a Nemes László előtti magyar film világszinten legismertebb és legelismertebb figurája utolsó filmjével például FIPRESCI-t nyert Berlinben, a komolyabb szaklapoknál pedig ott volt az év legjobb filmjei között. Az Oscar viszont nem szaklap; nem filmes érdekességekre és ínyenc európai művészfilmekre vadászik, hanem a tengerentúlon is eladható, univerzális mondanivalójú, de a készítő ország ízét hordozó, szép kiállítású filmekre. A torinói ló esetén sajnos nem volt elég Tarr neve – túlságosan lelombozó rétegfilmként a Sight&Sound legjobb 10 filmje közé befért, az Oscar nevezettei közé viszont nem.

 

  1. Sorstalanság (Koltai Lajos, 2005)

Nobel-díjas író regényének adaptációja az Oscar-jelölt Koltai Lajos rendezésében, egy egyébként Hollywoodban is jól ismert operatőrrel, mindenhol ismerős témával. Igen, maga a film kicsit döcög, és nem sok kell, hogy a vége előtt széthulljon, de remekül néz ki, és a hiányosságait egy jó kampánnyal könnyen el lehet fedni. Ez nem történt meg, így hiába a Nobel-díj, hiába a téma és a szép képek, a Sorstalanság lényegében egy épkézláb díjat sem tudott besöpörni, és Oscarra sem jelölték. Pedig a potenciál ott volt benne.

sorstalansag.jpg

  1. Kontroll (Antal Nimród, 2004)

Bár a shortlist-ig sem jutott, Antal Nimród karrierjét azért beindította, és még mindig a 2000 utáni legismertebb magyar filmek között van a Kontroll – itthon és Amerikában is. Sajátos téma és képi világ, univerzális történet, és pont annyi magyar íz, ami itthon és külföldön is eladhatóvá teszi. Műfaji filmként viszont eleve hátránnyal indult, így lehet, hogy pont az lett a veszte Oscar-szempontból, amiért nézőként odáig voltunk érte: egy remek és izgalmas thriller volt a föld alól, rég nem látott stílussal és vagánysággal.

  1. Hukkle (Pálfi György, 2002)

Pálfi filmje a mai napig 100%-os rottentomatoes-on, tehát a kritikusok imádják; van is miért. A békés falut megzavaró tömeges férfigyilkosság sztoriját filmnyelvileg is ínycsiklandó módon elbeszélő film azonban nem tudott kitörni az artfilmes, érdekes külföldi csemege-skatulyából; a szinte igéző képek szabdalta csuklás, és a mindennapi munkát misztériumjátékká emelő Pálfi-film egy kis new york-i pincemozit biztos megtöltene, és meg is töltött, de igazi kampányt nem tudtak felhúzni rá. Az csak néha sikerül egy-egy ígéretes filmnyelvi próbálkozásoknak; a közelmúltban a Kynodontas-t szokás példaként felhozni, annak is 7 éve már.

  1. Sose halunk meg (Koltai Róbert, 1993)

A Gyuszi bácsi-vezérelte felnövéstörténet nagy siker volt itthon és külföldön is, Koltait alakítását és rendezését többek között a New York Times méltatta; a vállfaárus kultikus figurája, aminél tipikusabb magyar hőst hirtelen mondani se tudnék, szimbolikus kelet-európai hősként mindenhol ugyanúgy hatott: röhögés és könnyek, keserédes sztori a hatvanas évekből. Több Sose halunk meg kellett volna, hogy Koltai filmjéből Kusturica-szerű filmiskola legyen – akkor valószínűleg az Oscar-jelölés is meg lett volna. Mert egy Gyuszi bácsi sajnos nem csinált nyarat.

sosehalunkmeg.jpg

  1. Woyzeck (Szász János, 1994)

Georg Büchner darabjából Szász János mellett Werner Herzog is filmet rendezett, előbbinél Kovács Lajos, utóbbinál Klaus Kinski játssza a kétségbeesett idők kisemberét. Szász filmje komor, sötét és lehangoltságában is gyönyörű – néhány kisebb filmfesztivál ezt díjazta is, a nagyok között viszont nem rúgott labdába a film, ami talán megfeküdte az akadémiai tagok gyomrát.

  1. Az én XX. századom (Enyedi Ildikó, 1989)

Enyedi Ildikó filmjét 2000-ben beválasztották az Új Budapesti Tizenkettőbe, tehát minden idők legjobb magyar filmjei közé is. A könnyed, újhullámos ujjgyakorlat Cannes-ban Aranykamera-díjat is nyert, és jól fogadták külföldön is; ám az Oscar 1990-ben vett egy sokszor látott konzervatív fordulatot: a Legjobb film a Miss Daisy sofőrje lett, idegennyelvű filmek között pedig az olasz Cinema Paradiso győzött.

enyedi_ildiko_az_en_xx_szazadom_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fejmuves.blog.hu/api/trackback/id/tr738301906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2016.01.24. 02:33:56

Ez valami különleges perverzió, hogy csak és kizárólag a mindenki más által nézhetetlen szarokat sztároljátok? Ezen a listán se nagyon van-kevés kivételtől eltekintve-élvezhető film. A Torinói ló, meg valami elképesztő,..

bukszindeksz 2016.01.24. 07:53:33

@HK417: a szar filmre mondani hogy jó, sikk. A közlő téged próbál arra figyelmeztetni, hogy suttyó vagy, aki nem érti a művészetet. Ha ezeknek a mélyen művészi rendezőknek piaci alapon kéne filmet rendezni (értsd: ha nem jó a mű, nincs fizetés), mindenki jobban járna.

vuvuvu2 2016.01.24. 08:01:37

A Hukkle jó film, de hogy Oscar? A Sorstalanság? A többi 200 nézps rétegfilm? Na ne vicceljünk.

A nagy füzet az igen, de a többit felejtsük el.

Mészáros Laci 2016.01.24. 08:25:38

@vuvuvu2:

Azér a Kontroll jó.
Csak Budapesten kívül érthetetlen.

fércnél maradandóbb 2016.01.24. 09:12:31

A torinói ló húzta volna haza az Oscart, csak megdöglött útközben szegény pára. Ha Torinóból kell valami akkor legyen inkább Fiat

PiszkosFreddy 2016.01.24. 09:21:10

Mi magyarok zseniálisak vagyunk mindenben.... csak ezt a oszi-osztó filmakadémián nem tudják.
Megnéztem a mellőzöttek listáját egy másik posztban....hát még vannak bőven az amerikai filmek között is,akik sírhatnának! A többi nemzet filmjeiről nem is beszélve.
Amúgy meg mire ez a nagy oszi-mánia ? Akinek nincsen, az egy semmi, az egy szar ?
Az európai, és európán kívüli filmszemléken megbecsültek,és szépen díjazottak a (jó) magyar filmek.
Felejtsük el már ezt a kényszeres megfelelni vágyást ! Vagy ha már nem tudjuk, csináljunk olyan filmeket, ami megnyeri a filmakadémikusok tetszését.
És most már lehetne más témát is előszedni,pld. Mátyás király, Egri csillagok (remake), mohácsi csata, magyar őstörténet/mitológia, kalandos cigány történetek, vagy akár több olyan hétköznapi témát megragadni,mint a mágikus realista Liza, a rókatündér.
A magyar irodalom, történelem bővelkedik filmre kívánkozó remekművekben,ne sajnáljuk a világ elé tárni a kincseinket !

Tökönrúgott Feleségek 2016.01.24. 09:39:50

en ugy tudom, hogy nem a Sorstalansag lett
nobel-dijas, hanem Kertesz eletmuve. Nagy kulonbseg!!!

Tökönrúgott Feleségek 2016.01.24. 09:41:55

Mellesleg a film elvezhetetlen, a konyv is alig valamivel jobb.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.01.24. 09:53:34

A kontroll jó. A sorstalanságot meg csak poitikai okokból hájpolták, amúgy olvashatatlan és nézhetetlen fos. A többi közepes vagy rosszabb.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.01.24. 09:54:42

@bukszindeksz: illetve a sorstalanságnál meg a vahúrfiánál is az megy, ha nem nézed meg, náci vagy

AdamTaylor 2016.01.24. 10:25:02

@HK417: Lehetne szó a Moszkva térről, a Liza a rókatündérről vagy az SOS Szerelemről is (passz, hogy neked mi a nézhető film), de ezeket nem indítottuk az Oscaron. A fentieket igen, és erről szól a poszt.
@Tökönrúgott Feleségek: ott a pont, köszi, javítva!

Jose"KILLER"Mendez 2016.01.24. 11:06:38

@Tökönrúgott Feleségek: Én akkoriban egy könyvnagykereskedésben dolgoztam, és Kertész Imre könyvet a kutya nem keresett. A Nobel díj után persze húszasával vitték (viszonteladók!) és verekedtek az utolsó példányokért. Közben Kertész Ákos is nagyon menő lett. :) De sokaktól halottam, hogy megveszik a Sorstalanságot ,mert nyert és most erről beszélnek, de elajándékozták, vagy felkerült a polcra és csak kevesen olvasták el.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2016.01.24. 11:22:22

@AdamTaylor: Pont ez a gáz a dologban!---a lőtéri kutyát nem érdekli az "alkotás", de ráfogják, hogy mert ez mekkora művészet már és addig tolják, amíg nem kap valami díjat! Szóval el kell számolni a beleölt "közpénzel"? Vagy tényleg azt tanulják sokan az egyetemen, hogy egy másik elvont agyú idióta által kitalált eszmerendszer alapján csak az a művészet, amit "azemberek" nem értenek, nem érdekli őket, soha egy fillért nem adnának érte,...stb.?? Az Oscar bizottság meg valami elképesztően nagy szórást mutat az értékelésben, ami azért komoly politikai felhangok jelenlétére utal, tehát számomra már nagyon régen nem hiteles dolog--példának mondom a Bombák földje című pásztorábrándot ami kivitelezésben "A"-kategória, de hitelesség és minden más tekintetében erősen a "ZS"-kategória. Amúgy nem olvastam még "értő kritikát" a Torinói lóról, de most keresek egyet, csak, hogy lássam mit lehet például abba belemagyarázni.

AdamTaylor 2016.01.24. 11:30:45

@HK417: Tehát akkor csak és kizárólag közönségfilmeknek és vígjátékoknak kellene készülniük, mert azokat mindenki megérti? Nem. Minthogy nem is csak művészfilmeket.
A torinói ló egy szélsőséges példa, ha valaki nem ismeri Tarr filmjeit, meg az azokhoz vezető kulcsot, valószínűleg végigszenvedi. De aki akar egy kicsit intellektuális áldozatot hozni, az megértheti, és nem azt mondom hogy élvezni fogja, de a katarzis, meg amit kap a filmtől, az bőven kárpótolja és amiatt megéri energiát fektetni bele.

VogelZsigmond 2016.01.24. 11:46:02

@HK417: Tudod nem az a baj, hogy neked milyen az izlesed. Azzal van a baj, hogy a szerkesztoseget baszogatod azert amihez semmi kozuk.
"Ez valami különleges perverzió, hogy csak és kizárólag a mindenki más által nézhetetlen szarokat sztároljátok"

Ok csak leirtak a listat. Az osszerakasukhoz semmi kozuk. Csak kozoltek...

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2016.01.24. 11:55:01

@AdamTaylor: Nyilván nem csak a közönségfilmekre van szükség! Még az is lehet, hogy én vagyok a hülye (ami abból is látszik, hogy nem egyszer leírtam rosszul a film címét), de "alacsony iskolázottságom" ellenére az mindenképpen mellettem szól, hogy legalább megnéztem vagy kétszer a filmet--tehát nem csak úgy leszólom, hanem tényleg próbáltam megérteni, belelátni valamit azon kívül, hogy bemutatja a két ember nyomorúságos tengődését, meg van a világvége érzés,....blabla. Amúgy önmagában érdekes alkotás, de, hogy Oscar??? Szóval szerintem születnek otthon is olyan filmek amik komoly értéket képviselnek és mégis a közönség számára is élvezhetőek, ám ennek ellenére mégsem azok a "felkapottak", hiszen azt esetleg a "paraszt" is megnézi (mondjuk a Kontroll pont ilyen), tehát nehéz elkülönülni vele a "slepptől".

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2016.01.24. 11:59:01

@VogelZsigmond: Tudod, pont azért van a blog, hogy lehessen vitázni, más véleményeket megfogalmazni. Ha erről írtak, nyilván ez az ő álláspontjukhoz közeli dolog és mivel itt tették közzé, lehet, hogy kíváncsiak más véleményekre is--de, ha mégsem, hát így jártak! Amúgy szerintem nagyon távol állok a "baszogatástól".

giga66 2016.01.24. 12:08:53

Egy Tarr Béla filmet láttam moziban egyszer, a címére sem emlékszem. Iszonyú lassú, unalmas, semmi cselekmény. Művészfilm amit én nullára értékeltem

pamut 2016.01.24. 14:30:56

Ebből a listából két film érdemelte volna meg az oszkárbácsit, a torinói ló meg a Woyzeck. Ezek egyébként kaptak is egy csomó nagy díjat világszerte, és valóban nagy és súlyos filmek.
A listából viszont kimaradt még -12 nagyon jó magyar film.

Azt viszont látni kellene hogy olyan film amit csak a magyarok értenek, vagy tipikusan kelet-európai életérzést, nyomort, tragédiát fogalmaz meg, az soha nem kap oszkárt, és nem azért mert így a zsidók úgy a zsidók, hanem mert egyszerűen nem értik. miért is értenék?

itt hány ember érti, vagy akár csak érdekli az afgán néplélek vagy thai életérzés, vagy az ugundai történelem? ahogy mi sem értünk tőlünk távoli kultúrákat, úgy ők sem.

a holokauszt nemzetközi történet, ismerik mindenhol, legalább közvetve érintett benne minden ország. van még pár ilyen nemzetközi téma, pl. a római birodalom, vagy amerika felfedezése, meg pár ami világszerte ismert, de ennyi. a történetek 99,99%-a helyi kötődésű, helyben fontos csak és helyben értelmezik is csak.

AdamTaylor 2016.01.24. 14:40:50

@pamut: A mondanivalónak kell széles körben ismertnek lennie, vagy az ügynek, amit a film a középpontjába emel. Az egyáltalán nem hátrány, ha a történet, a külsőségek, vagy valami árulkodik a készítő országról, sőt. A lényeg hogy mindez faszán importálható legyen a tengerentúlra is. A Legjobb idegennyelvű film, mondjuk a dokumentumfilmekkel együtt az egyik legszínesebb, legváltozatosabb és legizgalmasabb kategória, mindig vannak váratlan húzások és meglepetések, épp ezért csak nagyjából lehet általános következtetéseket levonni.
Az Omar egy palesztin szerelmi drámát mutat be, és a helyi szokások, vallási és társadalmi viszonyok kulcsfontosságúak, de ez csak a háttér, a benne rejlő dráma univerzális. A Timbuktu-t szintén meghatározzák az ország sajátosságai, de az idegen megszálló okozta dráma és pusztítás mindenhol érthető és sajnos egyre több helyen tapasztalható. A Leviatán is ízig-vérig orosz film, mégis a mondanivalót mindenhol dekódolni tudják. ésígytovább

krferi 2016.01.24. 15:27:37

HK417: Egy Tarr-filmnek nem a dokkmunkások a célcsoportja. Ez van. Mint ahogy egy szakmunkásképzőben József Attila is bevehetetlen vár.

pamut 2016.01.24. 17:28:41

@AdamTaylor: A szerelem, az szintén nemzetközi téma. Én kifejezetten a történelmi témákról beszéltem. Az egyéni élet főbb állomásai és érzelmei, születés, halál, szerelem, szex, anyai érzések, testvéri szeretet, az egyéni-családi drámák, ezek nyilván minden nép kultúrájában megvannak, azt meg kifejezetten élvezik ha jó minőségben látják ezt feldolgozva egy számukra egzotikus kultúrán keresztül. Utóbbi kifejezett előny, de az már csak a díszlet meg a körítés, a téma a lényeg.

A Leviatán egy nagyon jó film, és az orosz filmművészet világhírű, szóval ez már eleve egy marketingelőny, és az orosz politika az hagyományosan nemzetközi érdeklődés középpontjában van, pláne Amerikában a hidegháborús előzmények miatt. Azt kifejezetten élvezik amikor egy orosz film mutat rá milyen csúnya és rossz is az orosz politika, igazolva őket és az ő identitásukat. Úgy általában is a hatalom által elnyomott-tönkretett kisember toposza is régi, ismert téma, orosz verzióban meg pláne. Ismétlem: a Leviatán egy nagyon jó film, megérdemli a díjait, csak ne tegyünk úgy mintha olyan témát választott volna amivel nem tudnak mit kezdeni külföldön.

Még egy: nem állítom hogy egy nagyon jó film ne tudna versenyezni egy közepes filmmel, ha az utóbbinak van ismert témája. De akkor annak tényleg nagyon jónak kell lennie. És ez nem azért van mert az elbírálók rosszak vagy elfogultak lennének, egyszerűen így működik minden ember, amit már ismer, azt könnyebben fogadja be és értelmezi, az már olyanra reagál ami megvolt benne korábban is.

heimdall 2016.01.25. 08:00:39

A Sose halunk meg egy aránylag jó magyar dráma, de azért Oscar...
A Kontrollnak talán lett volna esélye, de csak az első fél/háromnegyed óra az, ami értékelhető. Aztán átmegy a szokásos magyaros ostoba művészkedésbe. A nyúlruhás spiné szerepe, meg maga a kókadt színésznő okozza azt, hogy tudom, meddig kell néznem, ha véletlenül adják a tévében és leülök elé..

Terézágyú 2016.01.25. 10:21:25

Csinálni kellene egy olyan filmet, amelyben egy kövér, ronda román csendőr szájon vág egy székely gyereket, aki ezután belemondja a kamerába, hogy "ma még olyan világ van, amikor akárki pofonüthet egy magyart... de nem mindig lesz ilyen világ!" - és ez nagy siker lenne bizonyos körökben.

krferi 2016.01.25. 21:50:55

A Kontrollnak az a baja, hogy Csányi Sándor nem jó színész.
süti beállítások módosítása