Baromira szeretjük a vígjátékokat. Mármint mindenki. Amerikában a Deadpool februári bevétel-rekordot állított fel, mert mert vicces és pofátlan lenni; Adam Sandler még mindig pályán van, és Ice Cube is felhagyott a rapeléssel, mert rájött, a nevettetés nagyobb biznisz.

De mi, magyarok sem panaszkodhatunk - a Filmalap felállásával mintha változna a helyzet, de még mindig főleg a magyar vígjátékok viszik be az embereket a moziba; néhány éve pedig konkrétan két típusú magyar film készült: bugyuta vígjáték és köldöknézős artmozi. Ezen a blogon is a vígjátékkal kapcsolatos cikkek mennek a legjobban; De Niro-t félpucéran lassan jobban ismerünk nálunk, mint olasz gengszterként vagy egy taxi volánja mögött.

Itt szedtem össze egy kisebb válogatást az amerikaiak által megszavazott legviccesebb filmes jelenetekből - persze Ace Venturán nálunk is mindenki röhög, és az Airplane! is értő közönségre talál, de nem nehéz észrevenni, hogy vannak különbségek az amerikai és a magyar vígjátékízlés között. Ezért most a teljesség igénye nélkül azokat a filmeket, filmes poénokat próbáltam összeszedni, amin mi, magyarok nevetünk a legjobban. Filmek, amik kimaradtak a legutóbbi toplistából, de mi nem felejtjük el őket; viccek, amiken lehet hogy csak mi nevetünk, karakterek, akiket mindenki másnál jobban kedvelünk - akár magyarok, akár külföldiek.

Hyppolit, a lakáj (1931)

- Julcsa, mi lesz ma a vacsora?
- Hideg libasült, nagyságos úr.
- Majd hozzon egy pár fiatal hagymát is hozzá. Lehet közte egy pár idősebb is!

Vígjátékokat ritkán szoktak a filmtörténetileg is jelentős filmek közé beválogatni, de Székely István filmjével ez a helyzet: nemcsak ez volt az egyik első magyar hangosfilm, de úttörő volt karakterei tekintetében is: az úrhatnám kisembert teszi meg főszereplőnek, és figurázza ki az egész réteget.
A Hippolyt akkora siker volt, hogy ma is mint a magyar filmgyártás egyik legjobb filmjeként emlékszünk vissza rá, bekerült a minden idők legjobb magyar filmjeit tömörítő Új Budapesti Tizenkettőbe is.
Lényegében minden klasszikus a filmben: szinte bármelyik sorát idézhetjük, az alapanyag Zágon István színdarabja alapján készült, emlékezetes zenéjét Eisemann Mihály szerezte, játszik benne Jávor Pál és Gózon Gyula - de a film igazi sztárja az a Kabos Gyula, aki intézménnyé vált a magyar filmben. A leghíresebb szerepe kétségkívül ez, de színházi hírnevéhez hozzátett még a Meseautóval, a Lila akáccal vagy A kölcsönkért kastéllyal is. Kabarés előadásmódja ma már néhol kissé ripacsnak tetszik, de a Hippolyt-ban még inkább csak hihetetlenül vicces.
A filmből egy szintén nagy sikerű, sokat köpködött feldolgozás is készült, aminek címében az 'i' és 'y' felcserélődött, a lakályt Eperjes Károly, Schneider Mátyást pedig Koltai Róbert alakítja. Kabay Barna filmjének persze már se filmtörténeti jelentősége se társadalomkritikai éle nincs, de attól még abszolút szórakoztató vígjáték.

Latabár Kálmán (1902-1970)

- Mondd kérlek, te teljesen hülye vagy?
- Igen, kérlek.

Latyi az egyik legismertebb és elismertebb magyar komikus, nevén kívül azonban poénjai és figurái mintha elfeledni látszanának: nem él ma is a köztudatban, mint Hofi (persze azért sem, mert jóval korábban kezdte pályáját nála), de Kabos Gyula is mintha nagyobb nyomott hagyott volna a filmes emlékezetben (ez pedig talán a már emlegetett, filmtörténetileg is jelentős Hyppolit miatt van így). Lehetséges, hogy kabarészerű, ma már modorosnak tűnő játéka miatt van így, mindenesetre az Állami áruház, a Mágnás Miska, az Egy szoknya, egy nadrág, a Fizessen, nagysád! klasszikusok maradnak, és az ezekben feltűnő Latabár is, akin egykor milliók nevettek.

Sas József (1939- )

- A macskám megette a papagájomat!
- Az nem lehet!
- Miért?
- A reklámban benne van, a macskák csak Whyskas-t esznek!

A 70-es években szerződött a Mikroszkóp Színpadhoz, a 80-as években annak igazgatója lett, a 90-es években pedig elképesztő sikereket ért el a tévében a Sas-kabaréval. Sas József mindig is a régi idők humoristája lesz, akit ma már divat letagadni, de egykor milliókat szórakoztatott - akinek pedig ez a fajta humor bejön, ma is jól szórakozhat rajta. Például Szilveszterenként, az év utolsó napjára eső Sas-kabaré ugyanis lassan olyan, mint a karácsony Reszkessetek, betörők!

 A tizedes meg a többiek (1965)

Az oroszok már a spájzban vannak!

Van ez a dolog a túl vicces filmek esetében, hogy ha minden 2. percre jut egy poén, akkor néha sajnos a kollektív emlékezet makacsul csak egyet hajlandó megjegyezni és kitartóan a filmhez kötni. Így járt Keleti Márton filmje is a fent idézett mondattal; de lásd még A tanú esetét a naranccsal.
De A tizedes meg a többieket nem is csak azért szeretem, mert önmagában vicces, nem is azért, mert összetett, pörgős és szórakoztató; leginkább azért, mert nagyon magyar. Mert ezek a figurák így, ebben a formában sehol máshol nem tudnának létezni. Az ügyeskedő, mindent megúszó figura, akinek a háború közepette is ez marad a legfőbb jellemvonása - és ez nekünk bőven elég ahhoz hogy kedveljük, lényegében tök mindegy mit csinál. Ez a figura élni és létezni pedig nem is tudna Sinkovits Imre nélkül, akinek nem is kellenek jó beszólások (pedig vannak!), elég, ha cinkosan kacsint vagy oldalt kidugja nyelvét a száján.

Csendőr-filmek (1964- 1982)

- Egy önkéntest kérek! (mind előrelépnek) Aki a nudisták közé vegyül meztelenül! (mind visszalépnek)

Louis de Funés elképesztő népszerűségre tett szert nálunk, még a limitált számú tévé idején és szélessávú internet előtti korszakban. A Káposztaleves, a Fantomas, az Egy kis kiruccanás mind jól ismert és egyébként remek filmek, utóbbi sokáig minden idők legsikeresebb hazai filmje volt Franciaországban; talán a legzseniálisabb mégis a Horgász a pácban. A listába viszont a Csendőr-filmeket válogattam be, mint a Funés-i életmű emblematikus darabjait.
Funés a legendák szerint nem jött ki túl jól kora legnagyobb francia színészeivel, például a Jean Gabin-Bourvil duóval sem, mikor együtt forgatták az Átkelés Párizson-t, de Fernandel-lel sem. Sőt, Jean Marais sem volt jó véleménnyel róla. Ennek ellenére ő vált a legnépszerűbb francia színésszé otthon, és mint a példából látható, más országokat is meghódított.

Kabos László (1923-2004)

Tessék minket is úgy kezelni, mintha csak hazalátogattunk volna...

Kiskabos a színpadon volt igazán nagy sztár, filmjei közül kettő maradt fenn igazán az emlékezetben, mind a kettőt Hintsch György rendezte. Az 1968-as A veréb is madár-ban két Kabost kevernek össze, az egyik itthon boldogulna új találmányával, a másik csak hazalátogat nyugatról. A legfőbb poénforrás itt a szocializmus visszássága: pénzre van szüksége, főleg nyugati valutára, de közben nem mondhat ellent ideológiájának, miszerint az imperialista nyugat csak kizsákmányolja az embereket - a közelmúltban készítettem riportfilmet a jelenségről, A veréb is madár tökéletes aláfestője volt az elmondottaknak.
A hét tonna dollár is hasonlóval foglalkozik, itt Kabos vörös kis bohóca számmisztikai egyenlettel tör a csúcsra és a gazdagságra, Bondoros pedig világvárossá lesz. Kiskabos a nagy hagyományú magyar kisember figuráját viszi tovább.

Pierre Richard-filmek (1967 -  )

"Ha én egyszer beindulok Campana, nehéz engem leállítani!"

Nem Louis de Funés az egyetlen, nálunk is sikeres francia komikus: Pierre Richard filmjeit is unalomig játszotta a tévé, és DVD-n is kijött az összes jobb vígjátéka. Ilyen például a Magas szőke férfi felemás cipőben, a Balfácán, a Négybalkezes, vagy a Balekok.

A tanú (1969)

Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.

Nem hiszem hogy van ma is élőbb film, aktuálisabb vígjáték A tanúnál - és most egyáltalán nem a jelenlegi politikai rendszerre gondolok. Bacsó Péter úgy rajzolt meg nekünk elképesztően vicces módon egy utópiát, hogy nem is azon röhögünk, Pelikán elvtárs hogyan próbál helyt állni a történelem zivatarában - inkább azon, hogy lehet, hogy mindez nem elképzelt, hanem valós állapot volt, és bár az előjelek változnak, sok szempontból még mindig egy ilyen abszurd országban élünk.
Kínunkban nevetünk tehát, és saját magunkon, de se Pelikán elvtárs, sem mi nem válunk szánalmassá, mert a poénok gyönyörűen előkészítettek, rétegzettek, és egyébként együttérzőek is. Az első néhány alkalommal persze engem is Kállai kisembere szórakoztatott a leginkább, egy ideje viszont Virág elvtárson tudok a legjobbakat nevetni  - Őze Lajosnak minden bólintása, szemhunyása aranyat ér.

Hofi (1936-2002)

Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.

Neve egyet jelent a magyar kabaréval, iskolát, stílust, műfajt teremtett, vicceit ma sem feledjük, és valószínűleg őt sem fogjuk soha. A szocializmusban ő volt a szelep, a tűrt humorista, akinek viccein át kiengedhették az emberek a gőzt. Filmes jelenléte alig volt, hanglemezeken, a tévében, színházi fellépésekkor terjedtek aranyköpései. Viccei úgy szóltak az aktuális rendszerről, hogy közben univerzálisan magyarok is voltak - keressünk csak rá youtube-on, a legtöbb poénja ma is megállja a helyét.

Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (1960-1966)

Tudod, hogy hőzöngök, ha nem gőzölög itt a csülök, mikor lecsücsülök!

A Flinstone család a tengerentúlon is óriási siker volt - az itthoni népszerűségének viszont valószínűleg semmi köze nincs a szabadabb, elnagyoltabb rajzstílushoz. Annál inkább a remek szinkronhoz - rímhányó Romhányi sorait ma is idézzük, városi legendák születtek a világsikert befutó, végig rímben beszélő szinkronról.
Az eredetileg 1960 és 66 között futó rajzfilmsorozatot itthon is elég hamar sugározni kezdték, és még ma is elcsíphető - 2 szinkron készült hozzá, közel fél tucat adó adta az évek során.
Olyannyira népszerű volt a mese, hogy a belőle készült, Amerikában megbukott  filmváltozat nálunk rekordokat döntögetett: 1994-ben mutatták be itthon, 746 ezren váltottak rá jegyet.

Gyalog galopp (1975)

- Egy napon ez mind a tiéd lesz!
- A függöny?
- Nem a függöny, hülye kölyök! Hanem az, amit itt látsz! A hegyek, a völgyek, és mindaz, ami a képhez tartozik egykor a királyságod lesz.
- De anyám!
- Apád. Apád vagyok
- De apám, értsd meg, ez nekem nem kell!
- Nézd, Alice...
- Herbert.

Pythonék mint sok országban, nálunk is játékfilmjeikkel váltak igazán népszerűvé - a Gyalog galopp-ot és a Brian életét kevesen nem sorolják minden idők legjobb vígjátékai közé. Ha pedig már Monty Python: a listára magyar helytartóik, a L'art pour L'art is simán felférnének.

Indul a bakterház (1979)

Már világ életemben gavallér voltam. Már legény koromban - pedig jó sokáig voltam legény - akik ismertek azt mondták: Buga Józsi nem szép ember, de gavallér.

Soha nem tudtam igazán megszeretni Mihályfy Sándor filmjét és figuráit, és önfeledten nevetnem sem sikerült rajtuk soha - de ezzel valószínűleg egyedül vagyok, mert a film poénjait ma is széles körben idézgetik, Bendegúz figurája pedig magyar archetípussá vált. Az őt alakító Olvasztó Imrét úgy castingolták, hogy intézetekbe jártak, és megnézték, melyik fiú mennyire bátor; csak Olvasztó merte Koltait valóban seggberúgni, így övé lett a szerep. De Olvasztó a film végi szilvásgombóc-háborúban sem viccelt, úgy szemen dobta Koltait fagyott gombóccal, hogy az fájdalmában kifordult a szobából. A jelenet benne is maradt a filmben.

Az istenek a fejükre estek (1980)

Egy nap valami lepottyant az égből...
Ez a valami, amit nem ismertek eddig, egyszerre nagyon fontos lett nekik. Új, szokatlan érzés támadt fel bennük, a birtoklás, a kisajátítás vágya. És ezt követte a többi is: a harag, a féltékenység, a gyűlölet, és az erőszak.

Idehaza csak 1985-ben érkezett a mozikba, és több mint egy millió embert érdekelt - a második rész 1990-ben is 649 ezer nézőig jutott. A mozis siker mellett a tévék is agyonjátszották a filmeket, de mintha ez is elmúlni látszana. Pedig nem amerikai film talán soha nem ért el ekkora sikert Magyarországon.

Szeszélyes évszakok (1981- 2006)

Szeretettel köszöntöm a Szeszélyes stúdiójában állandó tücsök-bogár szakértőnket, Peterdi Pált!

Az egyik legsikeresebb magyar műsor, ami összeforrt műsorvezetőjével, a legendás Antal Imrével. A Szeszélyes egy rakás emlékezetes figurát és jelenetet adott nekünk, Kató nénitől kezdve a Defekt Duón át Glázser Bozsóig. Antall poénjaihoz kell egyfajta humorérzék és beállítódás, de ő az, akinek poénjai ma is szórakoztatóak - több, a műsorban feltűnő humoristával már nem bánt ilyen kegyesen az idő vasfoga.

Markos-Nádas-Boncz (1982-1992)

Sztálingózik a hó.

Együtt és külön-külön és értek el sikereket, de talán így, trióban a legismertebbek. Több hangfelvételük aranylemez lett, sokáig a Mikroszkóp Színpadon játszottak együtt.

Tímár Péter filmjei (1985-2010)

Essen, iszom, schláfen, komm!!!

Először érkezett az Egészséges erotika 1985-ben a ládagyárral, kukkolókkal, és a kefírjét rázogató Rajhona Ádámmal - óriási siker. Aztán jött az őrült Csapd le, csacsi! az őrjöngő Gáspár Sándorral és Pap Verával - a végeredmény hasonló. Pedig a legnagyobb durranás még hátravolt: a Csinibaba 1997-ben érkezett, pont időben; elmúlni látszott a rendszerváltás hurráoptimizmusa, az átkos időket pedig mélabús nosztalgia kezdte belengeni. A Csinibaba tökéletesen rá tudott kapcsolódni erre az érzelmi hullámra, és a KISZ-szel, Ki mit tud-dal, vasfüggönnyel és zenei betétekkel megpakolt sztorijával annyi embert érintett meg, mint talán egyetlen magyar film sem azelőtt.
De az én kedvencem ekkor még hátravolt: 1998-ban érkezett a mozikba a Zimmer Feri, a kedvenc filmem, amit talán a legtöbbször láttam életemben - oké, persze mindenkinek van egy film az életében, amit fiatalon, esetleg VHS-en rongyosra nézett, és az emlékek elfeledtetik vele a film valódi gyengeségeit. Mert valóban, a zenei betét teljesen felesleges, és a színészek is manírosak - de ennyi emlékezetes poént és jelenetet én nem láttam még filmen; ismétlem, nem tudok a Zimmer Ferivel elfogult lenni.
Tímár a jelenetek egy részét visszafelé játszatta el a színészekkel, és csak a vágás és utómunka során kerültek a mondatok és mozzanatok a helyükre - ez, párosítva a szokatlan kameraállásokkal, a folyton billegő, egy percre sem megálló képpel, a gyorsításokkal, hangeffektekkel már külsőségekben is vicces, és persze tökéletesen illik a sztorihoz: Fikász Ferenc történetéhez, aki töretlenül hisz a kapitalizmusban, és egy nyár alatt igyekszik megcsinálni a szerencséjét, minden eszközzel. Egyszerre röhögünk rajta és hitén, a kizsákmányolt turistákon, a kisembereken, a gengsztereken és a nyomozón - a wikipedia oldalon olvashatjuk az emlékezetes momentumokat, de ez a bő válogatás is csak belekóstol a filmbe, nem fedi le azt.
Ráadásul a tímári vígjátékoknak sincs vége a Zimmer Ferivel, a kisemberek szórakoztató krónikásaként nagy siker ért még el a néhány emlékezetes pillanatot okozó 6:3, avagy játszd újra Tutti!-val, mérsékelt sikert a Vakvagányokkal, magas nézőszámot, de kritikai buktát a Le a fejjel!-lel. Utolsó három filmje számottevő visszhangot nem váltott ki; ráadásul ezek közül az egyik a Zimmer Feri 2, amiben minden elromlik és odavész, amit az első részben szerettünk.

Bud Spencer- Terrence Hill (1967-1994)

Csak a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot.

Nincs ünnep, vagy akárcsak hétvége Bud Spencer- Terrence Hll filmek nélkül a magyar tévében; ezek a vígjátékok mindig előhúzhatók a tarsolyból, mind láttuk már az összeset, de még akárhányszor meg tudnánk nézni. Így együtt a két színész 18 filmben szerepelt, itthon talán a Kincs, ami nincs-et, a  Nyomás utána!-t, a Bunyó Karácsonyig-ot, és a Különben dühbe jövünk-et adták le a legtöbbször.
Bud Spencer eredeti neve egyébként Carlo Pedersoli, művésznevét 1967-ben vette fel, és kedvenc színésze, Spencer Tracy, valamint kedvenc amerikai söre után találta ki. Terrence Hill sem így, hanem Mario Girotti-ként született, az első westernekbe pedig azért castingolták, mert hasonlított Franco Nero-ra; szintén 67-ben vette fel a művésznevét producerek javaslatára: egy 2 névből álló listát nyomtak a kezébe és 24 órát adtak neki, hogy válasszon. Azért döntött a Terrence Hill mellett, mert édesanyja nevének is ezek a kezdőbetűi.

forrás: http://daniloagutoli.tumblr.com/post/137151817479/bud-spencer-terence-hill-in-all-their-movies

Rendőrakadémia-sorozat (1984-1994)

Tudja, Mahoni, az az igazság, hogy szívem szerint szitává lőném a fejét.

A sorozatszám növelésével folyamatosan romlik a filmek minősége, olyannyira, hogy igazán elismertnek és zseniálisnak talán csak az első epizód számít - mi, magyarok viszont szinte a teljes sorozatért odáig vagyunk Steve Guttenberg figurájától kezdve a hangutánzós rendőrig. Előbbi szerepére egyébként Tom Hanks, Michael Keaton és Judge Reinhold is esélyes volt, de ott volt a szereplőválogatáson Bruce Willis is. További érdekességek ezen a blogon http://ajemdibi.blog.hu/2014/09/07/rendorakademia_733

 Macskafogó (1986)

- Safranek, üdvözlöm a kedves feleségét!
- Köszönöm, uram, de már egy éve önnel él.

A Macskafogóban minden benne van, amit ma egy igazán jó animációs film ismérveként szoktunk emlegetni: szórakoztató figurák, remek mellékszereplők, színes-szagos, hogy lekösse a kicsiket, de tömve van popkulturális és egyéb utalásokkal, hogy a nagyok is röhöghessenek - ez utóbbit ráadásul művészi szinten űzi, én nem tudom úgy megnézni, hogy ne találjak valami új poént benne, ami addig nem esett le.
Ami ezek mellett a manapság készülő rajzfilmek 90%-a fölé emeli, az, jobb szó híján, a kézművessége. A magyar animációs filmnek annak idején valóban neve volt, de még akkor sem készültek futószalagon, egykaptafára a filmek - a Macskafogó pedig különösen míves és kiművelt mese, ahol az animáció és a szövegek önmagukban is világklasszisok, a zenei betétek is ütnek; ráadásul benne van az, ami az igazán sikeres magyar filmvígjátékokat általában jellemzi: nagyon magyar. Nemcsak olyan szimbolikus módon, amit szeretünk kitenni a kirakatba, és emlegetni, hogy igen, ezek mi vagyunk, hanem mélyen, a film legbelsejében, szellemiségében is magyar. Ugyanakkor annyira szórakoztató univerzálisan is, hogy szinte bárhol megállja  a helyét - Amerikában Cat City, a Szovjetunióban Lovuska dlja kosek (Ловушка для кошек) címen; de igazán értékelni és érteni sehol nem fogják úgy, mint nálunk.

Rém rendes család (1987-1997)

Tiszta házat akarsz? Takaríts! Jól illatú házat akarsz? Főzzél! Boldog házat akarsz? Menj el!

Az USA-ban baromira népszerű (bár manapság épp hanyatló) szituációs komédia, azaz sitcom műfaj itthon soha nem volt különösebben népszerű - a Rém rendes család-ot kivéve. Al Bundy kalandjaiért nem csak külföldön veszett meg mindenki, hanem itthon is, 5 adó is adta, illetve adja a mai napig - napi 6 alkalommal. Még egy magyar remake is készült belőle - feledhető, el is felejtettük már.

Vaklárma (1989)

- Mondja, maga kihez beszél?
- Hogyhogy "kihez"? Hát magához, maga seggfej!
- Akkor miért nem néz ide?
- Néznék én, csak tudja, vak vagyok.
- Maga vak?
- Igen.
- Tényleg vak?
- Igen, tényleg vak vagyok, mi van magával, süket maga?!
- Igen, képzelje! Süket vagyok!
- Tényleg? Igazán süket?
- Igen, igen, töksüket! Na kell az állás vagy nem?

Gene Wilder és Richar Pryor közös ténykedését nem csak Amerikában, itthon is kiemelkedő figyelem övezte - a Vaklármát 1990-es bemutatója után 658 ezren látták itthon a moziban. Tévében mai napig fellelhető, ha pedig kicsivel több filmet készítenek együtt, valószínűleg Bud Spencer- Terrence Hill-i státuszt élveznének ma is hazánkban.

Nicsak, ki beszél? (1989)

A magzatvizes istennyilát, mi volt ez?

Amy Heckerling filmje nálunk 1990 tavaszán nyitott, és több mint másfél millióan látták a moziban - ezzel minden idők harmadik-negyedik legsikeresebb filmje itthon a kasszáknál. A tévék egy időben rongyosra játszották, mára viszont mintha kezdene kikopni a valóban szórakoztató filmecske, ami egy egyszerű alapötletből, egy beszélő babából hoz ki mindent, amit csak lehet. A magyar gigasikerhez kellett persze Mikó István klasszikus szinkronja, na meg John Travolta itthon nem múló sikere is. A második részt is majdnem egymillióan látták, így a minden idők magyar top 10 bevételébe talán még az is belefér.

Ford Fairlande kalandjai (1990)

Eszem faszom megáll!

Inkább legrosszabb, mint legjobb film-listákon tűnik fel a tengerentúlon Renny Harlin filmje, ami óriást bukott, a kritikusok megköpködték, a nézők utálták. Nálunk viszont beletrafált a szocializmus pocsolyájába a film, kalózkazettákon terjedve elképesztően népszerű lett, főleg Nagy Feró első hallásra teljesen elütő szinkronjától, ami mégis összeforrt a filmmel - be kell látnunk, Feró nélkül valóban a nézhetetlent súrolná a Forf Fairlane kalandjai. Így viszont vad, laza, nem tisztel senkit és semmit, és olyan káromkodásokat költöttek hozzá, ami az eredetiben sincs benne. Még a film angol wikipedia-oldala is megemlékezik rólunk, megemlítve, hogy Norvégiában és Spanyolországban is kultstátuszt élvez a vígjáték.
A rengeteg idézhető jelenet és figura mellett az egyik kedvencem Ed O'neill Amos felügyelője - ő az, aki még eredetiben is zseniális.

Reszkessetek, betörők! (1990)

Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!

Kevin betörőűzésének első két epizódja itthon a karácsonyi folklór része lett - mindig is odáig voltunk Chris Colombus filmjéért, akkor is, amikor nem sok választásunk volt a tévéprogramokat illetően. Aztán ahogy a netes-torrentes bőség ránk szakadt a nosztalgiahullámmal karöltve, ismét fellángolt a szerelem a film iránt - amikor kivették az ünnepi programból, követeltük vissza, és azóta is kapjuk menetrendszerűen.

Mr. Bean (1990-95, 2002-03, 1997, 2007, 2015)

- Mr Bean, ön valamilyen gyógyszer hatása alatt áll?
- Tudomásom szerint nem.
- Pedig lehet hogy az használna.

Rowan Atkinson figuráját sem igazán kell magyarázni - mind ismerjük, és úgy tűnik, odáig vagyunk érte, mindegy hogy sorozatként, rajzfilmsorozatként vagy mozifilmként érkezik. Az eredeti sorozat 1990 és 95 között futott, az animációs sorozat részben magyar gyártással eddig 3 évadot élt meg (2002, 2003, 2015), az első mozifilm Bean - Az igazi katasztrófafilm címmel 1997-ben készült, a Mr. Bean nyaral pedig 2007-ben.

Friderikusz Sándor showműsorai (1991 - )

Fridit a stúdióba! Sááándor!

Fridi intézmény a magyar televíziózásban, ma is remek nézettséget hoz arra a csatornára, ahol ez nem feltétlen jellemző. Legnagyobb sikereit és kiugró nézettséget még akkor tudott elérni, mikor kevesebb volt a tévés választék, de ez érdemeiből semmit nem vesz el. A Friderikusz Show-t és a Friderikusz Talk Show-t is egyes adatok szerint közel 5 millióan nézték, de a Meglepő és mulatságos is 2-3 milliós nézettséggel futott. Utolsó, folyamatosan többmilliós nézettséget  hozó műsora talán a Gyerekszáj volt - belekóstolt sima format-műsorok műsorvezetésébe, és csinált nem egy színvonalas közéleti-politikai műsort is; nincs még egy, ma is aktív televíziós, aki ilyen magas színvonalon képes ilyen széles spektrumú műsorokban dolgozni.

Família Kft.(1991-1999)

Vili, te nagyon hülye!

Az első és legnépszerűbb magyar sitcom majdnem egy évtizedekig szórakoztatta a magyarokat, népszerűsége a kereskedelmi tévék megjelenésével csappant meg. Estergályos Cecília, Xantus Barbara és a Spáh ikrek figurái a Szomszédokkal ellentétben nem váltak paródiává - talán mert önmagában is viccesek.

Oscar (1991)

- Kérlek, javíts ki ha tévedek. Mondtam-e, vagy nem mondtam teneked, hogy figyeld ezt a fekete táskát?
- Figyeltem. Egy pillanatra se vettem le róla a szemem.
- Akkor hogy kerültek a bugyik az ötvenezer dollár helyére?! Megmondta a doki: nem vagy más, csak oximoron.
- Hogy válhat ötven rongy bugyivá?
- Ezt kérdeztem én is!
- Talán csoda történt. Tudja, mint a hallal és a kenyérrel.

Stallone ökörködése Amerikában irtózatosat bukott - nálunk viszont igazi, mondatról mondatra idézhető kultfilm vált belőle. A kulcs talán itt is a magyar fordítás és szinkron: a szövegek zseniálisak, csak úgy, mint Gáti Oszkár Stallone-ként, vagy Kerekes József, mint Dr. Poole magyar hangja.

Rob Schneider filmjei (1991- )

- Dzsigoló vagyok.
- Zsidó ló?

Egy ideje már inkább Adam Sandler filmjeiben tűnik fel, mert önmagában nem szavaznak bizalmat neki - saját sorozatára is alig tudta összekalapozni a büdzsét. Nálunk viszont nagyon ment, és bár mára megcsappant a népszerűsége, úgy sejtem, bizonyos körökben még mindig kiemelt humirsta-státuszt élvez Rob Schneider. A könnyebb felismerhetőség kedvéért egy időben "Tök" előjellel futottak filmjei (Tök alsó, Tök állat, Tökös csaj) - ezek még elviselhető arányban tartalmazzák a kreativitás nélküli tahó humort, ráadásul egy épkézláb rendezőt, vagy épp színésztársat és történetet is gründoltak köré. Vele általában akkor szalad el a ló, ha nincs megfelelő keretek közé fogva - ilyenkor minden téren meg is bukik a filmje, amit mi, magyarok sokszor még így is szeretünk - A Kegyenc fegyenc és a Tök alsó 2 is a nézettebb C-kategóriás vígjátékok közé tartozik.

Idétlen időkig (1993)

Megmondom nektek milyen lesz a tél... Hideg lesz, kurva nagy, baromi szürke lesz, soha nem múló, életfogytig tartó.

Bill Murray egyszerű, népszerű komikusból fogalommá vált az utóbbi években Amerikában - nehéz eldönteni hogy a való életben is olyan, mint a filmjeiben, vagy fordítva, az überlaza, mindent magasról leszaró, az iróniát anyanyelvként használó figurái megformálásakor csak magát adja. Mindenesetre nálunk inkább csak egy-egy film miatt vált népszerűvé, mint személyiségéért. Egyik legjobbja az örök romantikus vígjáték-klasszikus, az Idétlen időkig, amit szinte jelenetről-jelenetre idézhetnénk, annyi emlékezetes momentum van benne.

Koltai Róbert (1970- )

Itt van már a vállfás Gyuszi, jár neki egy pici puszi!

A Sose halunk meg nem csak minden idők egyik legjobb magyar vígjátéka, de az Oscart, vagy legalább a jelölést megérdemelte volna. Koltain rengeteget nevettünk mint színészen, és rendezőként készített filmjei között is akadnak klasszikusok. A miniszter félrelép és az Ámbár tanár úr a rendszerváltás után legsikeresebb vígjátékok között vannak, mindkettőt Koltai rendezte, és a főszerepet is ő játssza - nem tudom, milyen minőségében jobb ezekben a filmekben. A Csocsó-val is tudott sikereket elérni, a Világszám viszont már bukta volt; a Megy a gőzös-nek vannak jó pillanatai a túljátszott színházi jellege mellett is, a Magic Boys viszont minden téren a filmográfia mélypontja. Színészként ilyen panaszunk soha nem lehetett rá, ráadásul a drámaibb szerepek is ugyanolyan jól állnak neki - viszont valószínűleg mindig humoristaként fogunk emlékezni rá.

Dumb és Dumber - Dilibogyók (1994)

Csak semmi pánik! Limuzinsofőr vagyok!!!

A könnyen befogadható, instant bugyutaságokra mindig is vevők voltunk, a Dumb és Dumber pedig művészetet csinált ebből. A Farrelly testvérektől is találhatunk jobb vígjátékot, sőt, még csak jobb Jim Carrey filmet is, de egyik sem élvez akkori kultstátuszt itthon, mint a Dumb és Dumber.

Jay és Néma Bob-filmek ( 1994, 1995, 1997, 1999, 2001, 2006)

Tudod, néha azt kívánom bárcsak kezdenék valamit az életemmel ahelyett hogy boltok előtt árulom a füvet. Lehetnék mondjuk állatorvos. De most nem? A fókákat csipázom is! Vagy akkor űrhajós! Ja, az első, aki felfedez egy baszottul új galaxist. Vagy egy tökre idegen életformát. Akiket dugnék! Azt mondanák: ő az arc! Aki egyszer megkúrt egy marslakót!

Kevin Smith és Jason Mewes figurája először a Shop-stop-ban tűnt fel - ami egy csomó dolog miatt nem csak zseniális, de filmtörténetileg is kiemelkedő film, ráadásul az egyetlen mozi, aminek soundtrackje több pénzbe került mint maga a forgatás. Az egész film kultstátuszba került, és ott van még a mai napig is, Jay és Néma Bob figurája pedig rendezői névjeggyé vált, majd önálló filmet is kapott. Ez volt a Jay és Néma Bob visszavág, ami önmagában nem több egy suttyó, de szerethető paródiafilmként - ha viszont szeretjük és ismerjük Smith többi filmjét, rendezői hommage-ként és paródiaként is nézhető. A Shop-stop a folytatásban képes volt megújulni, egészen más és egészen remek vígjáték lett a 2006-os film, aminek Jay és Néma Bob-os pillanatai talán még emlékezetesebbek mint az első rész. A Dogma és a Shop-show kicsit kommerciálisabb, de még mindig baromi jó vígjátékok, míg a Képtelen képregény személyesebb-romantikusabb hangot üt meg.

South Park (1997- )

„Istenem, kicsinálták Kennyt!... Szemetek!

Váltakozó színvonallal, de még mindig fut az itthon és külföldön is népszerű South Park - részben, mert az első néhány évadban felépített világ olyan vicces és egyedi, hogy simán elviszi a lábán a sorozatot, részben pedig mert az alkotók ultragyorsan reagálnak a napi politikai-kulturális történésekre. 1999-ben jött ki a mozifilm South Park: Nagyobb, hosszabb, vágatlan címmel, ami szerintem simán kenterbe veri a sorozatot is.

Gálvölgyi Show (1997-2015)

Gyúrunk, vazze'?

Tavaly egy speciális különkiadással visszatért az egykor elképesztően népszerű Gálvölgyi Show, ám mind a nézettség, mind a kritikák azt bizonyították: ma már a régi formájában nem tud működni a szkeccsekből álló paródiashow. Viszont a régebbi jelenetek még ma is baromi viccesek: elég a Csernus-paródiákra, vagy a Leggyengébb láncszem-átiratra gondolni. Ide mégsem ezt, hanem a Nyúlszáj-jelenetet linkelem.

Macska-jaj (1998)

Ha ez még egyszer előfordul, megbaszom a narkós kurva anyádat!

Kusturica világa nálunk nem a vad-kelet, vagy egzotikus érdekesség, mint Amerikában - inkább furcsán ismerős figurák és helyzetek parádéja. A Macska-jaj pedig pont annyira őrült, vicces és mocskos, hogy mindenki ráfűzzön az országban; ezt a filmet egyszerűen zabálják a magyarok.

Arnold Schwarzenegger vígjátékai (1988, 1990, 1994, 1996)

A fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk.

A veretes akciósztárok ki szokták magukat próbálni vígjátékokban, ahogy humorista sem humorista Hollywood-ban, ha legalább egyszer nem vállalt el drámai szerepet is. Schwarzenegger persze mindig Terminator, vagy épp Conan marad, de vígjátékai olyan sikeresek tudtak lenni Magyarországon, mint talán Amerikában sem. A Hull a pelyhes speciel minden idők egyik legjobb és legviccesebb karácsonyi filmje, de az Ikrek, az Ovizsaru és a Junior is jól sikerült, könnyedd vígjátékok, nincs velük semmiféle baj.

Taxi (1998)

Szia Bumburnyák! Kaparsz? Asszed' te vagy a Schumacher? Feszítesz, mint ha te hugyoztad volna a Golf-áramot? Mi ez a két gokart, csak nem Mercedes?! Az anyja, már verdákat is gyártanak?

A Samy Naceri- Frédéric Diefenthal páros akcióvígjátéka 4 részt és egy borzalmas amerikai remake-et is megélt - a folytatások természetesen részről-részre romló tendenciát mutatnak, de még az utolsót is elviszi a két főszereplő a hátán. Ilyen buddy movie-kat tucatjával gyártanak az USA-ban, de a Taxi épp azért tudott sikeres lenni nemcsak hazájában, de nálunk is, mert a bevett sablonokat épp a kellő mértékben keresztezi a francia ízekkel.

Esti Showder Fábry Sándorral (1998-2011)

Kezeket a paplan fölé, éljenek a csajok!

Az Esti Showder-ben minden megvolt, ami egy sikeres late night talk show-hoz kell, Amerikában is: visszatérő rovatok és viccek, szlogenek és poénok, jó díszlet, változatos vendégek, karakteres műsorvezető. Nézte is szinte mindenki az országban - Fábrynak ezzel a címmel ma is látható talk show-ja az MTV-n, mérsékelt sikerrel.

Amerikai pite (1999)

Stiffler, hogy ízlett a fehér sör?

Talán a hamisíthatatlan amerikai életérzés miatt, talán csak elég volt hogy friss, őrült és vicces, na meg pont jókor jött: az Amerikai pite Amerikában és itthon is nagy siker volt, hatásait még ma is érezhetjük; pedig, lényegében semmi újat nem hozott, csak a már meglévő műfaji kliséket variálta meg. 

Apádra ütök (2000)

- Kik ezek hogy soha nem ültek le együtt vacsorázni?
- Menekültek!
- Ahh, próbáld élvezni a hétvégét, mind a két lányunk szerelemes!
- Pont emiatt aggódom! Ó,jó ég eszembe jutott valami!
- Mi?
- Pam második neve!
- Tally! Jaj ne!
- Pamela Tally Bekúr.

Lehet akármekkora színész, Keresztapástul, Taxisofőröstül, De Niro nálunk komikusként a legnépszerűbb. A Csak egy kis pánik ugyanolyan siker volt, mint az Apádra ütök-sorozat, nem beszélve az épp most a mozikban tomboló Nagyfater elszabadul-ról.

Shrek (2001)

- Helló Királylány.
- De hiszen ez beszél.
- Nem az a csoda, ha beszél, hanem az, hogyha elhallgat.

A frissen indított Legjobb animációs film-kategória Oscarját elnyerő Shrek igazi vérfrissítésként hatott az animációs filmek között - a bugyuta, vagy épp negédes, dalolós meséket nemcsak felváltotta, de ki is figurázta, és felcserélve a célközönséget úgy szólt inkább a felnőtteknek, hogy a gyerekek is élvezhessék - addig ez pont fordítva működött. Kikacsintásai, popkult utalásai olyan széles körben elterjedtek, hogy ma már inkább unjuk mint szeretjük őket, de a Shrek ezen a téren úttörő volt. Amerikában szinkronhangjai nemcsak klasszikusokká váltak, de a folytatásokért rekordfizetést is kaptak - mi sem panaszkodhatunk viszont a magyar hangokért, Gesztesi Károly és Kerekes József is remekelnek.
A haza pénztáraknál a második rész, majd pedig a harmadik felvonás volt a legsikeresebb, 7-800 ezer nézővel.

Bridget Jones naplója (2001)

Hirtelen rádöbbentem, hogyha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák, vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből.

A film annak idején egész kis kulturális hisztériát váltott ki - a szingli-filmek egyik első darabjaként mutatta be a harmincas egyedülálló nők megpróbáltatásokkal teli életét; Hugh Grant sármjára rátett egy lapáttal, Colin Firth-ét pedig felfedezte, Renée Zellweger-t ráadásul Oscarra is jelölték érte. Magyar változat is készült, Állítsátok meg Terézanyut! címmel, könyvben  és filmben is.

Guy Ritchie duplája (1998, 2000)

Igen, Londonban. Nem ismerős? Sült hal, Tom Jones, délutáni tea, rossz kaja, még rosszabb idő, kibaszott Mary Poppins... LONDON!

A Blöff- A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső duót együtt szokták kezelni, lévén a stílus, a nyelvezet, sőt, még a sztori is hasonló; itthon talán Bradd Pitt cigány bokszos-figurája miatt előbbi a népszerűbb. Egyébként meg a legtöbb helyen kultstátuszt élveznek a filmek, Ritchie gyors, videóklippes stílusát pedig azóta is bőven másolják, például ő maga is, de ezen két film nyomába még nem sikerült érni.

Üvegtigris (2001)

Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van... én ne legyek kemény, öcsém?

Lali és büféjének történettelen története a lista előző magyar filmjeinek egyenes ági leszármazottja. Lali nem tudja mi és miért történik vele, akárcsak Pelikán elvtárs, de ügyeskedik, és próbálja a legkevesebből a legtöbbet kihozni, mint Fikász Ferenc, a hullámok pedig nem kevésbé viccesen csapnak össze a feje felett, mint az Indul a bakterházban.
És ami miatt Rudolf Péter filmje ugyanolyan vicces mint a fentiek: a jól kitalált karakterek. Mert nevetni valójában soha nem a történeteken, mindig a figurákon nevetünk. Ebben pedig csillagos ötös a film: Csoki, Róka, Gaben és Sanyi ma is köztünk élnek, ha épp nem személyesen, akkor sörözésekkor, baráti találkozáskor, a 4-es 6-oson idézet formájában. A legnagyobb klasszikus persze az első rész, de akadnak remek pillanatok (főleg) a második, és a harmadik epizódban is.

Valami Amerika (2002)

Ne dumálj már mert sörszagú a lehelleted.
- Ebben a büdösben.
- Én még rá tudnék tenni egy lapáttal ha megfognám a tökét, pont kéznél vannak.
- Ezt nem hiszem el.
- Akkor már nem is böföghetek?
- Befelé és némán.
- Akkor fingani fogok!

Végre valami! - kiáltottak fel megkönnyebülten a kritikusok 2002-ben; Herendi Gábor filmje rég nem látott módon volt vicces, friss és üde, remek forgatókönyvvel és jó színészekkel - eszméletlen sikert is aratott. A második rész ugyancsak nagy siker lett, igaz, már nem tudott akkorát szólni - de ugye mind emlékszünk még: Ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város.

Bazi nagy görög lagzi (2002)

Apámnak két hittétele volt: hogy a görög görögösítse a nem-görögöt, és hogy a pikkelysömörtől a pókcsípésig mindenre gyógyír a Windex ablaktisztító.

Nia Vardalos forgatókönyve Oscar-jelölést ért, a film pedig minden idők egyik legnagyobb, független filmsikere lett; 5 milliós büdzséből készült, világszerte pedig 368 millió dollárt termelt. A női főszerepet is alakító Vardalos valóban elkapott valami bumfordian bájosat a paródiába hajló görög-ábrázolásból, mindezt pedig instant por formájában, könnyen elkészíthető és még könnyebben fogyasztható módon tálalta - és voilá, meg is volt a siker. A folytatás idén érkezik.

Argó (2004)

Senki sem szórakozhat Balogh Tibivel és a bandájával!

Az első magyar suttyófilmként beharangozott Argó úgy lett nagy siker, hogy még mindig megosztja a közönséget - és ugyanezek az itinerek a második részre is igazak.
A rengeteg idézet, főhajtás, vagy csak simán átvétel mellett ami miatt igazából működik Árpa Attila filmje, az az Üvegtigrisnél már emlegetett remek karakterek. Balogh Tibi, Tyson és Bodri nem egyedi, inkább ismerős arcok, és mindent láttunk már, amin keresztül mentek. Viszont az Argó kicsit bumfordi, kicsit suttyó, barom vicces - és a miénk.

Showder Klub (2008 - )

Párizs-Dakar rallyt akarunk rendezni, meg Olimpiát, hát egy sima hétköznapot kéne valahogy!

A Dumaszínház tagjai, Fábry Sándor növendékei - valahogy így indult az itthona  standupot széles körben meghonosító műsor, aminek a ma ismert humoristák új generációját köszönhetjük. Közülük a legismertebbek talán Bödőcs Tibor, Kiss Ádám, Kőhalmi Zoltán, Aranyosi Péter, Kovács András Péter, Dombóvári István és Hadházi László.

Mamma Mia! (2008)

Ez bugyi vagy fogselyem?

Az éneklő Meryl Streep nemcsak Magyarországot, az egész világot meghódította, akárcsak az inspirációt és hajtóerőt jelentő ABBA együttes. A film sikeréért az Oscar-halmozó színésznő és néhány népszerű játszópajtása mellett mégis inkább utóbbi és a fülbemászó zenék a felelősek - Phyllida Lloyd mozija pont olyan, mint a benne felcsendülő számok: egy elképzelt, sosemvolt világban játszódik, ahol minden érzelem elmondható egy odaillő, ritmusos számmal, mindenki boldog és táncol, a napfénynek pedig ugyanúgy sosincs vége, mint a bulis éjszakának. Közel 800 ezren nézték meg a filmet itthon a mozikban, az egyik legnagyobb vígjátéksikerré téve a Mamma Miát. A belőle készülő musical a Madách-ban szintén eszement siker - szeretjük az ABBÁ-t na!

Trópusi vihar (2008)

Sose nyomjá' full kretént! Nem hiszed el? Kérdezd Sean Pennt! 2001, Nevem Sam. Rémlik? Full kretén vót, Oscar bácsi meg nem gyütt.

Robert Downey Jr. figurája a fenti idézettel együtt már magában elég lenne, de emellé sikerült még Ben Stillernek elég vicces arcot és vicces jelenetet pakolnia, hogy az év egyik legnagyobb vígjátéksikerét érje el - itthon és külföldön is.

Másnaposok (2009)

A négy farkas most együtt futkározik a sivatagban, Las Vegasban, kurvákat és kokót hajhászva.

A másnaposok úgy tudott óriási közönségsiker lenni, hogy az első részt még a kritikusok is bírták - a folytatást persze már nem, de azokon nem sok dolgot lehet bírni. Mindhárom főszereplője szekerét belökte, és bebizonyította, hogy R-kategóriában, szabad szájjal és szabad poénokkal is lehet őrült bevételt elérni.

A magyar nézettségi adatokat az Aeonflux blog-tól vettem, innen.